|
| | | | | | Köszöntöm a HIDIN Energiahatékonyság Kereskedelmi Szolgáltató Kft. weboldalán! |
| | | | |
| | | | | Az energiatakarékosság lendítene a gazdaságon |
| | | | Ma, amikor vita folyik arról, hogy a megújuló energiaforrások hasznosítására költsünk, végig kell gondolni egy általános nemzeti energetikai stratégia kidolgozásának szükségességét. Mert ilyen hosszú távú stratégia ma nem létezik.
Az első és legfontosabb tény, amiből ki kell indulnunk, hogy az a legolcsóbb energia, amelyet nem használunk föl. Tehát először is az energiatakarékosság a legfőbb tartalék, és csak ha ezen a téren radikálisan sikerül javítani a hazai mutatókat, akkor kell és szabad új energetikai kapacitások létesítésében gondolkodnunk. Ma Magyarország fajlagos energiafelhasználása egységnyi GDP megtermelésére a háromszorosa Ausztriáénak, pedig az osztrák gazdasági makroszerekezet sem éppen energiatakarékos. Gondoljunk csak a Voest Alpin acélipari óriásra!
A mai magyar helyzet sok tekintetben hasonlít a 20-25 évvel ezelőttihez. Mire gondolok? Arra, hogy az 1980-as években folyt a liász-program a mecseki liászkori feketeszén hasznosítására, és az eocén-program, a Dunántúli-középhegység eocénkori barnaszenének és az alatta húzódó karsztbauxitnak az „összekapcsolt” hasznosítására. (Tudjuk, ez utóbbi súlyosan veszélyeztette akkor Európa legnagyobb karsztvízvagyonát, és emiatt le is kellett állítani az eocén-programot.) És ugyancsak ekkor folyt a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer előkészítése, tervezése, sőt már megvalósítása is.
Ha ezt az irdatlan mennyiségű pénzt, erőforrást, amelyet akkor energetikai fejlesztésekbe öltünk, inkább a gazdasági makroszerkezet átalakítására, egy kevésbé energiaigényes szerkezet létrehozására, illetve az energiatakarékosság javítására fordítottuk volna, ma nem itt tartanánk.
Valójában akkor egy elavult, energiafaló makroszerkezet fönntartására, és az energiapazarlás folytatásának biztosítására, pontosabban ezek energetikai hátterének kiépítésére kötöttük le szűkös erőforrásainkat.
Ma ugyanez a dilemma: szerkezetváltásra, kevésbé energiaigényes makroszerkezet kialakítására, illetve energiatakarékossági programokra (például: panelházak szigetelése) koncentráljunk, vagy ennek az elavult szerkezetnek a működését és a pazarlás fönntartását biztosítsuk újabb energetikai beruházásokkal?
Ma egy panelház, vagy egy családi ház hőszigetelése több százezer, illetve millió forintba kerülhet, mellyel 15-20% energia megtakarítás érhető el. A befektetés megtérüléséhez minimum 10-15 év kell! IGAZ, EZEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA, JELENLEG KÜLÖNBÖZŐ BERUHÁZÁSI HITELEZÉS BIZTOSÍTOTT.
Ugyan akkor, ha egy családi ház, vagy egy panellakás esetében kb. 10 ezer forintból víztakarékos szűröket szereltetünk fel, akkor a befektetés 2 hónap alatt megtérül és a további hónapokban már 30-45%-os jelentős megtakarítást biztosít. Igaz erre nincs semmilyen támogatás!
Amennyiben a kormány támogatná a vízszűkítő eszközök beszerelését, mind családi, mind közintézmények, önkormányzatok területén, egy viszonylag kevés befektetésből, egy gyorsan megtérülő és éves szinten jelentős megtakarítást biztosító programot tudna felkarolni. A program révén, nemzetgazdasági szinten több milliárd forint megtakarítás lenne elérhető.
Megosztás
  | | | | |
| | | | |
| | | | | A víz válságos évei jönnek |
| | | | A föld vízkészletének 97,5 százaléka tengervíz, ami emberi fogyasztásra alkalmatlan. A fennmaradó 2,5 százaléknyi édesvíz nagy része is csak bizonyos kezelés után fogyasztható, vagyis a Föld összes vizének mindössze 0,1-1 százaléka alkalmas közvetlenül ivásra.
A Világbank szerint a víz iránti kereslet 21 évente duplázódik.
A spórolási feladat nagyságát jól érzékelteti, hogy 1 kilogramm gabona előállításához körülbelül egy köbméter víz szükséges, egy kilogramm rizs megtermelése 5 köbméter vizet kíván, egy kiló marhahús pedig már 15 köbméter víz felhasználásával jön létre. ...... Az ipari vízigény, mint például az üdítőitalok gyártása azonban eltörpül a mezőgazdaság igénye mögött. Mindez ráadásul egyfajta dominó-hatást is kiválthat, hiszen a világ növekvő népessége miatt a mezőgazdaságnak is egyre több vízre van szüksége, miközben már így is 65 százalékban itt használják el az édesvizet.
Mint minden más hiány, a vízhiány is befektetési lehetőségeket teremt. A globális vízhiány oda vezethet, hogy a vízzel is tőzsdei formában kereskedjenek....
Rövid távon egyelőre nem lát sok esélyt a víz árupiaci megjelenésére - mondja Skáre Balázs, a Solar Capital elemzője. ... De később - a paraméterek és az árazás egységesítése után - létrejöhet egy európai víztőzsde. A világgazdaságban vannak olyan jelek, hogy a vízért az olajhoz hasonló harc indulhat a kínálat szűkülése esetén - fűzte hozzá.
Az Egyesült Államokban jó üzlet a vízmű cégek részvényeibe való befektetés: ...1995 és 2005 között 446 százalékos nyereséget könyvelhettek az ilyen befektetők.
Az EU irányelve szerint a vízdíjba be kell foglalni az amortizáció, az újrapótlás, és a profit fedezetét. Előreláthatólag a tagállamoknak 2011-ig kell az újfajta árképzési folyamatot kialakítaniuk. A szakértő szerint ez középtávon akár 50 százalékos vízdíjemelkedést okozhat.
Egyes szakértők szerint a globális (víz)válság 2025-2030 körül realizálódhat.
Megosztás
| | | | |
| | | | |
| | | | | Még ötven évre elég a Föld ivóvíz készlete |
| | | | Svédországban a környezetvédelem, ezen belül is kiemelten a Föld ivóvízbázisának megóvása kerül fókuszba egy hétre egy nemzetközi konferencián.
Vízi parádé, vízi zene, vízi ballon, viking hajóverseny - Stockholm, amelyet gyakran Észak Velencéjének is neveznek, készen áll, hogy idén tizenhatodszorra fogadja a világ szakembereit, hogy egy hétig korunk egyik legégetőbb problémájáról, az édes víz ellátásról folytassanak eszmecserét.
Miközben a város lakói, gyerekek és felnőttek egyaránt a minden évben augusztusban megtartott víz hetének látványosságaiban gyönyörködnek, a száz országból érkező több mint 1500 küldött: kormányok, az üzleti élet, az egyetemi világ, a nemzetközi és civil szervezetek képviselői azt tárgyalják, hogyan lehet a szegénységet leküzdeni.
Kérdés, hogy honnan szerezzünk elegendő élelmiszert és az előállításukhoz szükséges vizet, hogyan lehet kellő mennyiségben tiszta ivóvizet előállítani, hogyan tudjuk elkerülni a globális természeti katasztrófákat és a problémákat még sorolhatnánk.
Az idei nemzetközi konferencia mindenesetre ígéretesen kezdődik. A nyilvánosságra kerülő jelentés szerint a világnak igenis van legalább ötven évre elegendő víz készlete. Ehhez pusztán annyi kell, hogy már ma megkezdjük a vele való hatékony gazdálkodást. Például a gazdaságos működés bevezetését. Vagy a különböző ágazatok közös víz kihasználását. Ez utóbbira jó példa, hogy az elárasztott földeken osztozni tud a rizstermelő paraszt és az oda halakat telepítő halász.
Forrás: www.radio.hu
Megosztás
| | | | |
| | | | |
| | | | | | | | A vízdíjról minden évben Budapest Főváros Közgyűlése dönt. Az ivóvíz díja Budapest közigazgatási területén belül egységes. 2010-ben ez 182,30 Ft/m3 +25% áfa (bruttó 227,90 Ft).
A fővárosi, fővízmérővel rendelkező lakossági fogyasztók körében az alapdíj mértéke változatlan Budapesten havonta 150 forint, melyet kizárólag a fővízmérők után és csakis tényleges vízfogyasztás esetén kell megfizetniük a fogyasztóknak. Ha egy fővízmérő tulajdonosa nem fogyaszt vizet, akkor alapdíjat sem kell fizetnie.
Mennyibe kerül?
1 m3 víz 227,90 Ft
egy kád víz (300 literes) ~ 68 Ft
1 liter víz 22 fillér (0,223 Ft)
egy pohár víz* 4 fillér (0,045 Ft)
A feltüntetett díjak az áfá-t tartalmazzák.
Megosztás
| | | | |
| | | | |
| | | | | Brutális vízdíjak jöhetnek |
| | | | A szolgáltatók attól tartanak, hogy a támogatások megszüntetésével a lakossági vízdíjat a tényleges költségszinthez kell igazítaniuk, így akár az 1.800 forintot is elérhetné a vízdíj köbméterenkénti ára.
A Magyar Nemzet a szakminisztériumból kiszivárgott információira hivatkozva azt írja: a leköszönő kormány olyan örökséget hagyhat maga után, ami brutális víz- és csatornadíj-emelést eredményezhet 727 kistelepülésen. Szabó Imre miniszter utasítására ugyanis a költségvetésben szereplő vízdíj-támogatási keret további jelentős megnyirbálását tervezik.
Kovács Zsolt, az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt. vezérigazgatója a cikkben kifejtette: a támogatás megnyirbálásával vagy a vízműveknek kell "lenyelniük" a kisesést, vagy az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk a hiányt, vagy a lakossági vízdíjat kell a tényleges költségszinthez igazítani. Utóbbival egyes településeken akár az 1.800 forintot is elérhetné a vízdíj köbméterenként - írja a lap.
MTI
Megosztás
| | | | |
| | | | |
| | | | | ÁPRILIS 22. – A FÖLD NAPJA |
| | | | EARTH DAY
1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség
Megosztás
| | | | |
| | | | |
| | | | | Évekig csökkenhet a hőmérséklet az izlandi vulkánkitörés miatt |
| | | | Látványosabbá teheti a naplementéket és csökkentheti a hőmérsékletet a légkörbe került vulkáni hamu, ami csütörtökön megbénította Nyugat-Európa légi közlekedését. A szakértők ugyanakkor attól tartanak, hogy az izlandi gleccser alatt fekvő tűzhányó aktivitása nyomán kitörhet közeli Katla vulkán, ami természeti katasztrófát okozna.
Nem túl nagy elégtétel a földön ragadt utasoknak, de látványosabbá teheti a naplementéket az izlandi Eyjafjalla gleccser alatt fekvő, a március eleje óta többször is kitört vulkánból származó hamu. A légkörbe került részecskék ugyanis visszaverik a napfényt, narancsszínűvé, bordóvá színezve alkonyatkor az eget.
A hamufelhő először Nagy-Britannia és Dánia, majd Finnország légterét érte el, és húzódik dél felé. A vulkáni hamu komoly veszélyt jelent az utasszállító gépekre: éppen abban a magasságban, tíz-tizenegy ezer méteren terjed, ahol ezek a repülők közlekednek, a hajtóművekbe jutva pedig üvegszerű anyaggá alakul és leállítja azokat. Nem túlzott tehát az óvatosság, hiszen az elmúlt évtizedekben többször is csaknem tragédia történt a tűzhányókból felszabaduló hamu miatt - mondta az InfoRádiónak az AEROmagazin főszerkesztője.
A vulkán kitörése a hőmérsékletre is hatással lehet, az apró kőzet- és üvegdarabkák ugyanis évekig a légkörben maradhatnak, csökkentve a földfelszínt elérő napfény mennyiségét. A Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörésének hatására - ami legalább négyszáz halálos áldozatot követelt - például fél Celsius-fokkal csökkent a globális átlaghőmérséklet.
Az izlandi vulkán aktivitása nyomán az érintett területeken az asztmások tünetei valamelyest súlyosbodhatnak, a szakértők szerint azonban a hamufelhő érkezése nem okoz komolyabb egészségi problémákat. Nagyobb kitörésekkor általában nagy mennyiségű kén-dioxid kerül a levegőbe, ami viszont igen veszélyes.
A Katla eddig ismert legnagyobb, 1755-ös kitörése idején óriási árhullámot okozott, másodpercenként 200-400 ezer köbméternyi, a Mýrdals gleccserből felszabaduló víz zúdult a környékre. (Összehasonlításképpen: az Amazonas, a Mississippi, a Nílus és a Jangce együttes vízhozama másodpercenként 290 ezer köbméter - írja a Wikipédia.)
Elképesztő hatás
Az indonéz szigetvilág egyik szigetének, Sumbawának északi csücskén fekvő Tambora vulkán 1815-ös kitörése elképesztő mennyiségű, összesen mintegy 150 milliárd köbméter kőtörmelék, vulkáni hamu és egyéb anyag került a levegőbe. A katasztrófa hatvanezer ember halálát okozta, de hatása az egész bolygón érezhető volt. A felszabadult hamu évekig a légkörben maradt, így kevesebb napfény érte a földfelszínt.
A telek szokatlanul hidegek voltak, a nyár pedig gyakorlatilag megszűnt, ami miatt gyenge volt a termés, így éhínség és járványok törtek ki. Írországban a nyári hónapok alatt 142 napon át esett az eső, míg Észak-Amerikában júniusban havazott, júliusban és augusztusban pedig számos folyó befagyott.
forrás: infórádió.hu
Megosztás
| | | | |
| | | | |
| | | | | Néhány éven belül kiszáradhatnak a magyar folyók |
| | | | Néhány év múlva a Körösök rövidebb-hosszabb időre kiszáradhatnak és elsivatagosodhat az Alföld. A globális klímaváltozás miatt vészjóslóak a prognózisok.
Dittrich Ernő egyetemi adjunktus, okleveles építőmérnök erről Barcson a Dráva Völgye Középiskolában beszélt - számolt be a Somogy online hírportál. Azt mondta: nagy kihívásokkal kell szembenéznünk hamarosan a vízgazdálkodásban és a vízminőség-védelemben. A szakma egyre inkább osztja azt a véleményt, hogy nehéz idők következnek, ezt leginkább a globális klímaváltozás okozza. Ez a társadalom minden rétegét és mindennapi életünket érinti, de a vízgazdálkodásra is nagyon komoly kihatással lesz. Hozzátette: nagyon hamar, öt-tíz éves távlatban komoly változások várhatóak.
Magyarország meteorológiai modellje ugyancsak vészjósló: eszerint tizenöt-húsz éves távlatban bekövetkezhet olyan nyári aszályos időszak, amikor a Körös folyók kiszáradnak, és az sem kizárt, hogy az Alföld teljesen elsivatagosodik. A prognózis szerint kevesebb lesz a csapadék, s ami esik, az nagyobb intenzitással, és szélsőségesebb formában. Abszurd, de a kevesebb csapadék nagyobb árvizeket is okozhat. A ritkuló csapadék miatt ugyanis – különösen a nyári időszakban – megnőnek az aszályos periódusok, ez erősödő mediterrán hatást okoz az egész országban. Előtérbe kerül az aszály és az árvíz elleni védekezés is. Ugyanakkor a változás befolyásolja a víz minőségét, mivel várhatóan csökken a felszín alatti vízkészlet. A szakemberek pedig drágábban tudnak tiszta vizet előállítani, mert azt a mélyebb rétegekből kell kitermelniük.
Dittrich Ernő kijelentette: a kihívásokra már most, napjainkban fel kellene készülnünk, de egyelőre még alacsony a mozgolódás.
Mosonyi Emil Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar vízépítő mérnök tanulmányára hivatkozva állíthatjuk: a felszíni vizeinket tekintve a hazai vízháztartásnak több mint 90 százaléka külföldön eredő vízkészletekből származik, így nagy valószínűséggel a külföldi országok úgy fognak az aszályok ellen védekezni, hogy a hegyvidéki hóol-vadásból eredő vizeket nagy tározókban fogják fel. Ezáltal Magyarországon egyenes arányban fokozódik a vízfüggőség. Elhangzott: nemzetközi egyezményekre van szükség, amíg nem késő.
Somogy biztonságban
Biztonságban van Somogy, sőt, kifejezetten jó a helyzet, állította egy vízügyi szakember. Az északi terület a Balatonból nyeri az ivóvizet. Leegyszerűsítve: amíg a tó nem szárad ki, addig az észak-somogyi térségben lesz ivóvíz. Ahhoz valamilyen klímakatasztrófának kellene bekövetkeznie, hogy ott gond legyen.
A megye középső és déli részén sincs rosszabb helyzetben a lakosság. A kisrégiókban mélyfúrású kutakból nyerik az ivóvizet.
Somogyban nem lehet gond. Rétegvízből vagy felszíni vízből nyerik a vizet a megye nagy részén. Általánosságban elmondható, hogy a következő néhány száz évben nem kell vízhiánytól tartani. Az se várható, hogy bármilyen gond előforduljon a vízbázisokkal.
A Sonline felvetésére, hogy milyen intézkedéseket rendelhetnek el ott, ahol magas a víz arzén tartalma, a szakember rámutatott: ezeken a területeken előfordulhat, hogy szükség lesz az alternatív vízellátásra. Zacskós vizet kapnak a lakók, ásványvizet fogyasztanak, de az sem zárható ki, hogy lajtoskocsival szállítják majd a vizet, sorolta a lehetőségeket.
Forrás: http://www.168ora.hu/itthon/nehany-even-belul-kiszaradhatnak-a-magyar-folyok-53320.htm
Megosztás
| | | | |
| | | | |
| | | | | Hajlékony fényforrás szerves anyagból |
| | | | Bemutatták a világ első, általános világításra használható rugalmas fényforrását. Az OLED hatékony energiafelhasználású, papírvékony, gazdaságosan gyártható fényforrás!
A fejlesztők idén két szakkiállításon, mutatnak be néhány példát a szerves fénykibocsátó diódák (organic light-emitting diode, OLED) alkalmazási lehetőségeire. Többek között olyan lámpatest-prototípusokat, amelyek jól példázzák az OLED-rendszerek várható versenyelőnyeit: a rugalmasságot és a különlegesen vékony formát.
Vámos Zoltán, a GE fényforrás üzletág globális technológiai igazgatója szerint "bár még csak kísérletezünk az OLED-ekkel, próbáljuk elképzelni, milyen lesz az élet ezekkel a vadonatúj fényforrásokkal, meggyőződésünk, hogy szinte bármilyen felület megvilágítására képesek leszünk. Ráadásul maga a fényforrás alig vastagabb, mint néhány papírlap."
A GE kutatói a Konica Minolta munkatársaival 2007. óta dolgoznak az OLED technológia fejlesztésén. Htalamas üzleti lehetőséget látnak benne, hiszen az OLED-ek segítségével korlátlan szárnyalhat a tervezők képzelete. A technológia használatával jelentősen csökkenhet a fényforrások előállításának, használatának és karbantartásának költsége. Újabb előny, hogy az OLED termékei nem tartalmaznak higanyt, könnyűek és szabályozható fényerejűek lesznek.
Az OLED-ek két elektróda között elhelyezett vékony, szerves anyagok, melyek elektromos töltés hatására világítanak. A hagyományosnál sokkal kevesebb energiával, így környezetbarát módon működtethetőek. Használatukkal a fénykibocsátó diódáktól (LED-ektől) megszokott, kiváló minőségű megvilágítást érhető el. A 2011-től árult új fényforrás számos méretben lesz elérhető (az alappanelek mérete 75x150 milliméter). A Konica Minolta világelsőként fejlesztett kék színben foszforeszkáló anyagot, majd 2006-ban előállított egy fehér OLED fényforrást.
A gyártás során az OLED fényforrások élettartamához elengedhetetlen védőréteggel vonják be a terméket. Az itt alkalmazott módszer kevésbé lesz költséges, mint a ma használt megoldás, az evaporáció, amikor az anyag gőzölögtetésével képeznek bevonatot a hordozóként használt üvegfelületen. A ma megvásárolható maroknyi szervesanyag-alapú elektronikai terméket a hagyományosnak mondható technológiával gyártják, ezért áruk viszonylag magas.
"Az OLED-ek alapvetően megváltoztatják a világítással kapcsolatos gondolkozásunkat," mondta Vámos. "A LED-ek elterjedése és az OLED-ek megjelenése azt jelenti, hogy a következő öt évben minden eddiginél gyorsabban átalakul otthonunk és közösségi tereink világítása. A világítás forradalmának kellős közepén vagyunk."
forrás NOL.hu
Megosztás
| | | | |
| | | | |
|
|
